Solva - Esztergom

Több, mint húsz éve már annak, hogy egy átfogó régészeti program keretében Esztergomban a királyi vár alatt és környékén végzett feltárások során római leletek és építmények maradványai kerültek elő. A kutatások során pedig kiderült, hogy az akkori Esztergom fontos szerepet játszott a Római Birodalom határvédelmében. A várhegyen állt például Solva castelluma. A castellum egy kis erődítmény volt; a latin castrum szó diminutív (kicsinyítő) változata. Állítólag Marcus Aurelius, római császár ezen a környéken írta sztoikus Elmélkedései 12.-ik könyvét.

A nagyszerű stratégiai helyzet következtében a domb szinte minden korban lakott volt. A rómaiak előtt kelták népesítették be a 156 méter magas és 300 x 150 méter kiterjedésű dombot. Ide épültek később Esztergom ékkői; az első magyar királyi palota és az esztergomi bazilika. Sajnos, a hercegprímási bazilika építése során semmilyen régészeti kutatást sem végeztek.  A később történt kisebb szondázó ásatásoknak köszönhetően azonban lett némi fogalmunk a “római Esztergomról”. A középkori vár 1962 évi ásatása során sok római építészeti emléket is sikerült találni; Teljes egészében egy Severus kori horreumot sikerült feltárni, ami egy nagy - például olíva olaj és bor tárolására alkalmas -, csűr volt. A legkorábbi leletek egy palánktábor periódusból származnak. Valószínűsíthető, hogy a tábor a Claudius korban épült, aki Kr.u. 41 – 54-ig volt Róma császára. Az innét származó tárgyi emlékek nagy része a Balassa Bálint Múzeumban tekinthetőek meg. Ám a legnagyobb római leletet a szombathelyi Iseum múzeumnak ajándékozta az esztergomi Vármúzeum. Ez egy hatalmas Apis bika szobornak a feje, ami Isis istennő kultuszának a szimbóluma volt. Érdekessége, hogy az egész római birodalom területén valaha talált legnagyobb bika szobor, még az alexandriai Isis Apisnál is nagyobb.

Forrás: The Roman Army in Pannonia, Magyar Limes Szövetség, Iseum Múzeum Szombathely