Az esztergomi Szent István Strandfürdő nem véletlenül a kedvenc strandom. Először is visszarepít az időben. Amikor még 50 forint volt a vattacukor. (Egyébként kár, hogy nincs már vatta cukros. Habár gyanítom, hogy most már meg nem enném.) Másodszor pedig gyönyörű helyen van; Esztergom szívében, a Kis-Duna mellett. A fedett medencéje pedig amellett, hogy nagyon impozáns, Magyarország legrégebik fedett uszodája. Ugyan ráférne a modernizáció; ám az úszáshoz kiválló. Ajánlom minden esztergominak és ide tévedőnek. A víz kellemesen hűvös és mindig tiszta, annak ellenére, hogy nincs agyon klórozva. Inkább sportolásra alkalmas, hiszen nem élményfürdő. Ám egy igazi retro strand, a régi időkből.

Gondolom sokan észrevették már, hogy milyen jó lett a kisbolt, azaz a Mini Csemege mióta megújult itt a 11-es út mentén Szamárhegyen. Adri és lánya sok szeretettel vár mindenkit, és nem csak a nyitvatartás lett hosszabb, hanem új termékekkel is bővült a kínálat. A szokásos péksütik mellett már lehet hideg – és melegszendvicset is kérni. Ám ha csak egy kávét szeretne inni valaki, akkor bizony a közelben nincs párja. Viszont, ha a nagybevásárlásnál maradt ki valami és azonnal kell a vasárnapi ebédhez, az biztosan megtalálható a kisboltban.  

Solva - Esztergom

Több, mint húsz éve már annak, hogy egy átfogó régészeti program keretében Esztergomban a királyi vár alatt és környékén végzett feltárások során római leletek és építmények maradványai kerültek elő. A kutatások során pedig kiderült, hogy az akkori Esztergom fontos szerepet játszott a Római Birodalom határvédelmében. A várhegyen állt például Solva castelluma. A castellum egy kis erődítmény volt; a latin castrum szó diminutív (kicsinyítő) változata. Állítólag Marcus Aurelius, római császár ezen a környéken írta sztoikus Elmélkedései 12.-ik könyvét.

A nagyszerű stratégiai helyzet következtében a domb szinte minden korban lakott volt. A rómaiak előtt kelták népesítették be a 156 méter magas és 300 x 150 méter kiterjedésű dombot. Ide épültek később Esztergom ékkői; az első magyar királyi palota és az esztergomi bazilika. Sajnos, a hercegprímási bazilika építése során semmilyen régészeti kutatást sem végeztek.  A később történt kisebb szondázó ásatásoknak köszönhetően azonban lett némi fogalmunk a “római Esztergomról”. A középkori vár 1962 évi ásatása során sok római építészeti emléket is sikerült találni; Teljes egészében egy Severus kori horreumot sikerült feltárni, ami egy nagy - például olíva olaj és bor tárolására alkalmas -, csűr volt. A legkorábbi leletek egy palánktábor periódusból származnak. Valószínűsíthető, hogy a tábor a Claudius korban épült, aki Kr.u. 41 – 54-ig volt Róma császára. Az innét származó tárgyi emlékek nagy része a Balassa Bálint Múzeumban tekinthetőek meg. Ám a legnagyobb római leletet a szombathelyi Iseum múzeumnak ajándékozta az esztergomi Vármúzeum. Ez egy hatalmas Apis bika szobornak a feje, ami Isis istennő kultuszának a szimbóluma volt. Érdekessége, hogy az egész római birodalom területén valaha talált legnagyobb bika szobor, még az alexandriai Isis Apisnál is nagyobb.

Forrás: The Roman Army in Pannonia, Magyar Limes Szövetség, Iseum Múzeum Szombathely

Egy héten belül a második közúti baleset történt a 11-es és a Csenkei út kereszteződésénél. A Szamárhegyen élők már többször panaszkodtak arra, hogy a 70-es sebességkorlátozás nem megfelelő. Hiába belterület és sokan lakják a környéket, az átutazók mégis száguldoznak. Ráadásul szinte csak az tartja be a sebességhatárt, aki itt lakik. A problémát tovább fokozza az is, hogy hiába van buszmegálló, rendes gyalogosátkelő azonban nincsen.

A többi szamárhegyitől kérem, hogy osszák meg véleményüket, hogy mi lenne a jó megoldás; esetleg a 60-as tábla elég lenne, vagy több rendőri ellenőrzés, esetleg egy közlekedési lámpa gyalogosátkelővel megoldaná a problémát? Ahogy ezeket a sorokat írom, egy másik száguldozó motor hangja szűrődik fel a főútról az Akácos útra...

Mit adtak nekünk a rómaiak? – A Monty Python társulat által megfogalmazott kérdés mára már szinte már toposszá vált. Ám ha esztergomiként feltesszük ezt a kérdést akkor milyen vajon választ kaphatunk?

Gondolom nem újdonság a helytörténetben jártas esztergomiaknak, hogy ennek a városnak a helyét is – mint oly sok más európai városét – a rómaiak jelölték ki. Pontosabban Solva egy római város volt a mai Esztergom területén. Akkoriban kelta települést a rómaiak meghódították és fontos részévé vált a birodalmat védő határnak, római nevén limesnek. A települést Hadrianus császár emelte városi rangba, és lakóinak római polgárjogot adott Kr.u.121-ben.

Akit bővebben érdekel a “római Esztergom”, annak ajánlom   H. Kelemen Márta összefoglalóját a témában: http://www.jamk.hu/ujforras/9501_03.htm

Kép forrás: romaikor.hu

Üdvözlök mindenkit!

Első sorban ezt a blogot azért hoztam létre, hogy Esztergommal kapcsolatban érdekes információkat osztjak meg. A fő irányvonal; a történelem, földrajz, kultúra és a helyi növény és állatvilág lesz. Persze szeretnék majd kitérni kedvenc témámra is, ami az ókortörténet.

Röviden hagy mutatkozzam be. B. Fazekas Réka vagyok, Esztergom-Szamárhegyen élek férjemmel és törzsgyökeres esztergomiként imádom ezt a települést és a környékét. Nagyapámmal és édesapámmal mindig is szerettem a nagy sétákat Pilisben és most már nem is tudnám elképzelni máshol az életemet, mint itt a Duna partján. Ez azért mondom, mert közel tíz évet éltem Londonban, ami nagyszerű volt. Ott szereztem meg mester diplomámat ókortörténet szakon, de a távollét leginkább a hazaszeretetre tanított meg. Jelenleg a doktori munkámon dolgozom az ELTE Ókortörténeti doktori programja keretében. Lényegében ezért választottam ki a Pro Solvae blognevet, ami latinul annyit tesz Solva, azaz Esztergom védelmében.

Remélem mindenki, akit érdekelnek a hasonló kulturális témák élvezettel fogják nyomon követni a bejegyzéseimet, ami nem csak esztergomiaknak készül.

A Hideglelős Kereszt és annak története talán a legjobb példa arra, hogy érzékeljük mennyire babonásak voltak az szentgyörmezei emberek alig száz éve. Ugyanis évente májusban körmenet indult a kereszthez. A hideglelős a szentgyörgymezeiektől kapta, mivel mire a körmenet felért a hegycsúcsra, az emberek megizzadtak, és az erős Duna menti szélben megfáztak, „hideglelést” kaptak. Ám a babona úgy tartja, ha valaki háromszor térden körbe csúszik a kereszt körül meggyógyul minden betegségből.

A gyönyörű kilátó a 11-es út mellett Esztergom-Búbánatvölgy és Pilismarót között helyezkedik el, amit régebben úgy is hívtak, hogy járványkereszt, vagy lázárkereszt. 1784-ben a keresztet azért emeltette egy bizonyos Nagy Lázár esztergomi gazda mert családja elkerülte a nagy járványt. Esztergomban a szentgyörgymezei Hunyadi utcában is található egy kőkereszt, amit ugyanez a Nagy Lázár gazda emeltetett egy évvel korábban.

Az eredeti fakareszt idővel tönkre ment, de Simor János esztergomi érsek újra álítta 1872 május 3-ikán, immár kőből. Ám a kőbányászat miatt a hegyoldal omladozni kezdett és a keresztet beljebb helyezték, ahol a mai helyen is megtalálható.

A kereszttől nem messze található egy forrás, amit Hideg-forrásnak hívnak és a kereszthez felvezető bájos erdei úton található. Egyébként ősszel remek gombászó hely; csiperke, vargánya és őzlábgomba is található az erdőben.